εἷς
Word
Validation
Word-form
Word-lemma
Etymon-lemma
Transliteration (Word)
English translation (word)
Transliteration (Etymon)
English translation (etymon)
Century
Source
Ref.
Ed.
Quotation
τό τε εὖνις παρὰ τὴν ἑνός παρωνόμασται.
Translation (En)
The word eunis "bereaved of" is derived from henos "of one"
Parallels
Herodian, Peri pathôn, Lentz III/2, p. 272 (ap. Orion, Etymologicum, epsilon, p. 57) (εὖνις: ὁ ἐστερημένος τινὸς παρὰ τὴν ἑνός γενικήν· ὁ γὰρ παρώνυμος χαρακτὴρ ἀπὸ γενικῆς γίνεται. οὕτω παρὰ τὴν ἑνός γενικὴν ἕνις καὶ πλεονασμῷ τοῦ υ εὖνις. οὕτως εὗρον ἐν τῷ περὶ παθῶν); Herodian, Peri kliseôs onomatôn, Lentz III/2, p. 701 (ap. Choeroboscus, Prolegomena et scholia in Theodosii alexandrini Canones isagogicox de flexione nominum, p. 199) (λέγεται δὲ εὖνις καὶ ὁ ἐστερημένος τῆς γυναικὸς τουτέστιν ὁ μεμονωμένος· παρὰ γὰρ τὸ εἷς ἑνός γέγονεν ἔνις καὶ πλεονασμῷ τοῦ υ εὖνις); D Schol. Il. 22,44 (εὖνιν ὅ ἐστιν εὐναζόμενον, ἐξ οὗ τὸ ἡσυχάζοντα, ἐξ οὗ ἠρημωμένον, ἐξ οὗ ἐστερημένον. ἢ παρὰ τὸ εἷς ἑνὸς ἕνις καὶ εὖνις, ὁ μεμονωμένος); bT Schol. Il. 22.44b (εὖνιν: ὅ ἐστιν εὐναζόμενον, ἐξ οὗ τὸ ἡσυχάζοντα, ἐξ οὗ καὶ ἠρημωμένον, ἐξ οὗ ἐστερημένον. ἢ παρὰ τὴν ἑνὸς γενικὴν ἕνις εὖνις, ὁ μεμονωμένος); Etym. Gudianum, epsilon, p. 560 (Εὖνις· ὁ ἔρημος, ὁ ἐστερημένος τινός· παρὰ τὴν ἑνός γενικὴν ἑνίς καὶ εὖνις προσθέσει τοῦ ι. οὕτως εὗρον ἐν τῷ Περὶ παθῶν); Etym. Gudianum Additamenta, epsilon, p. 560 (Εὖνις· ὁ χῆρος καὶ ἔρημος, ὅ ἐστιν εὐναζόμενος ... ἢ παρὰ τὸ ἑνός γίνεται εὖνις, ὁ μεμονωμένος); Eustathius, Comm. Il., vol. 1, p. 229 (διὰ τὴν Αἰολικὴν ἢ καὶ Ἰωνικὴν τοῦ υ ἐπένθεσιν κατὰ τὸ ὅρος οὖρος καὶ τὰ ὅμοια, ἐν οἷς καὶ ὁ ἀπὸ τοῦ εἷς ἑνός γινόμενος εὖνις, ὅ ἐστι μεμονωμένος καὶ ὡς εἰπεῖν ἑνιαῖος); ibid., vol. 4, p. 569 (Εὖνιν δὲ τὸν ἐστερημένον λέγει καὶ μεμονωμένον, παρὰ τὴν ἑνὸς γενικήν, πλεονασμῷ τοῦ υ. τινὲς δέ φασιν ὅτι παρὰ τὴν εὐνὴν ὁ εὖνις γίνεται, οἱονεὶ ὁ ἡσυχάζων ὡς ἐν εὐνῇ καὶ ἀπρακτῶν ὡς εὐναζόμενος, ἀφ’ οὗ ὁ ἠρημωμένος καὶ ἐστερημένος. δῆλον δὲ ὡς ἐκ τοῦ τοιούτου εὔνιδος καὶ εὐνοῦχος ὁ εὖνις τοῦ ὀχεύειν); Eustathius, Comm. Od., vol. 1, p. 361 (λέγει δὲ εὖνιν ὡς ἀπὸ τοῦ εἷς ἑνὸς τὸν μεμονωμένον ἤτοι ἐστερημένον. ὅθεν καὶ εὐνοῦχος ὁ ἐστερημένος ὀχείας. ψιλοῦται δὲ τὸ εὖ, ὡς ἔχον ἀναδραμεῖν εἰς ὁμοιότητα τοῦ ἕκηλος εὔκηλος καὶ τῶν ὁμοίων); Etym. Magnum, Kallierges, p. 393 (Εὖνις: Σημαίνει τὸν ἄνδρα καὶ τὴν γυναῖκα· ὁ εὖνις, καὶ ἡ εὖνις. Σημαίνει δὲ καὶ τὸν μεμονωμένον καὶ ἐστερημένον, ὡς τὸ, ‘Ὅς μ’ υἱῶν πολλῶν τε καὶ ἐσθλῶν εὖνιν ἔθηκε’. Παρὰ τὸ εἷς ἑνὸς γίνεται ἕνις καὶ εὖνις. Ὅτε δὲ σημαίνει τὸν ἄνδρα καὶ τὴν γυναῖκα, γίνεται παρὰ τὸ εὐνὴ, εὖνις); Etym. Symeonis, epsilon 947 (Εὖνις· σημαίνει τὸν ἄνδρα καὶ τὴν γυναῖκα· ὁ εὖνις γὰρ καὶ ἡ εὖνις. Σημαίνει καὶ τὸν μεμονωμένον· καὶ ὅτε μὲν σημαίνει τὸν ἄνδρα παρὰ τὸ εὐνὴ γίνεται εὖνις. Ὅτε δὲ τὸν μεμονωμένον παρὰ τὸ εἷς ἑνός ἕνις καὶ εὖνις οἷον· ὅς μ’ υἱῶν πολλῶν τε καὶ ἐσθλῶν εὖνιν ἔθηκεν); ibid., epsilon 950 (Εὐνοῦχος· … Ἀπὸ τοῦ εἵς ἑνός ἕνις καὶ εὖνις)
Comment
Derivational etymology taking as its starting point an inflected form. The genitive ending of the etymon, -os, provides the nominative of the lemma, -is, assuming that the vowel underwent a pathos (change /o/ to /I/, explicit in there sources). Then the /u/ is added. The etymology, formally artificial, is motivated by semantics: who is "bereaved of" (εὖνις) someone is single and alone (εἷς). The genitive seems to be motivated by the fact that the etymon, as the origin of the lemma, is often introduced under the form ἐκ τοῦ, ἀπὸ τοῦ in the genitive. An original wording *εὖνις ἀπὸ τοῦ ἑνός, with the etymon "single" in the genitive because it was requested by the preposition in the frame of the explanation, was changed in Apollonius' wording, with the genitive being in metalinguistic use as the etymon, and introduced by παρά + Acc.